Elhittétek? Pedig tudhatnátok…
Na, de a viccet félre téve: annyi, de annyi mindent szeretnék írni, de egyszerűen nem megy, nem lehet, nem tudok. És közben csak történnek a dolgok, az idő szalad, mindjárt meggyújtjuk az első gyertyát, aztán hamarosan azon kapjuk magunkat, hogy kicsengetésre/ballagásra megyünk. A kincsek gyűlnek, az emlékek halmozódnak - és valljuk be őszintén, felejtődnek is lassacskán -, és akik nem vagytok itt körülöttünk, mellettünk nap mint nap (márpedig nem vagytok), kimaradtok számtalan izgalomból és csodából.
De mielőtt bárki itten depressziós lenne a gondolattól, inkább hallgassátok meg az enyémet: arra jutottam, megosztok veletek egy fotógalériát itt és most, az elmúlt év margójára, talán sosem látott, de mindenképp a szívnek és a szemnek kedves képekkel. Például ilyesmikkel:
edf
Fogyasszátok szeretettel (és egy adag jéghideg dinnyével, sörrel vagy limonádéval, kinek ahogy tetszik)! https://photos.app.goo.gl/Ln7Q9uNKWFVQtQuQ6
Puszik a káposztaföldről!