A magyarok egyik legkedvesebb zarándokhelye Csíksomlyó, ahol minden pünkösdöt megelőző szombaton tartják a búcsút a Szűzanya, a “Babba Mária” tiszteletére. Csíksomlyó Csíkszereda külvárosa, itt található a 15. Századtól a kegytemplom és kolostor, amelyben ferencesek tevékenykednek. A templom legértékesebb része a Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló szobor.
A hársfából faragott alkotás 1515 és 1520 körül készülhetett reneszánsz stílusban. 2,27 m magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkotója nem ismert. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja. Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat. A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak. A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik. A szobornál számos imameghallgatás történt, melynek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák őrzik.
A Csíksomlyói búcsút hagyományosan a kegytemplom háta mögött emelkedő nyeregben tartják, szabadtéren, a hármas oltárnál. Út közben érdemes megállni a “Barátok feredőjénél”, a fából készült szent koronánál, végigjárni a kálváriát a meredek domboldalon, és végül betérni a Salvator kápolnába. Az erdőben a hegytetőn áll egy kilátó, a bátrabbak akár meg is mászhatják.